A kemencés almás pite igazi klasszikus, amely egy jól felfűtött, majd visszahűlő kemencében különösen finomra sül. A vastagabb falú tepsi egyenletesen átmelegszik, az omlós tészta alja szépen átsül, a teteje pedig aranyszínű és ropogós lesz. Közben az alma lassan megpuhul, levet ereszt, és a fahéjjal, kevés citrommal együtt olyan illatot áraszt, amelynél kevés otthonosabb van.
Ez a recept hagyományos, kétlapos almás pitéhez készült. Nem túl édes, ezért az alma íze marad a középpontban, és jól működik édesebb, lédúsabb vagy savanykásabb fajtákkal is. A titok elsősorban a megfelelően előkészített almában, a nem túl vékony tésztában és a kemence hőfokának jó megválasztásában rejlik.
Kemencés almás pite hozzávalói
Az alábbi mennyiség egy nagyobb, körülbelül 30 × 40 centiméteres tepsihez elegendő. Ebből 12–16 szelet pite lesz, attól függően, milyen nagy darabokra vágjuk.
A ropogós pitetésztához
- 60 dkg finomliszt
- 25 dkg hideg vaj vagy jó minőségű sütőmargarin
- 15 dkg porcukor
- 1 csomag sütőpor
- 2 db tojássárgája
- 1 csipet só
- 1 db kezeletlen citrom reszelt héja
- 3–5 evőkanál tejföl
- kevés liszt a nyújtáshoz
Az almás töltelékhez
- 2–2,5 kg alma
- 10–15 dkg kristálycukor, az alma édességétől függően
- 2 teáskanál őrölt fahéj
- 1 csomag vaníliás cukor
- fél citrom leve
- 8–10 dkg zsemlemorzsa vagy darált dió
- 2–3 evőkanál búzadara, ha az alma nagyon lédús
- opcionálisan egy marék mazsola
- opcionálisan kevés őrölt szegfűszeg
A tetejére
- 1 db tojás a lekenéshez
- kevés porcukor a tálaláshoz
Milyen alma való a kemencés almás pitéhez?
A jó kemencés almás pite nem kizárólag egyetlen almafajtán múlik. A legfinomabb eredményt általában akkor kapjuk, ha enyhén savanykás, aromás almát választunk. A jonatán, idared, golden vagy gála is megfelelhet, de akár több fajtát is keverhetünk. A fontos inkább az, hogy az alma ne legyen lisztes, túlérett vagy íztelen.
A savanykásabb alma sütés közben sem válik unalmassá, és szépen ellensúlyozza a cukros, vajas tésztát. Ha nagyon édes almából készítjük, elég lehet kevesebb cukor is a töltelékhez. Érdemes megkóstolni a reszelt almát, mielőtt minden cukrot hozzáadnánk.
Az alma előkészítésénél sokan követik el azt a hibát, hogy a frissen reszelt gyümölcsöt azonnal a tésztára teszik. Így azonban túl sok nedvességet engedhet, és a pite alja könnyen átnedvesedik. Ezért a reszelt almát először mindig hagyjuk állni, majd alaposan nyomkodjuk ki.
Ropogós pitetészta készítése
A lisztet szitáljuk egy nagyobb tálba, keverjük hozzá a sütőport, a porcukrot, a sót és a reszelt citromhéjat. Ezután adjuk hozzá a hideg, felkockázott vajat. Ujjbeggyel vagy gyors mozdulatokkal morzsoljuk össze a lisztes keverékkel, amíg nedves homokhoz hasonló állagot kapunk.
Ekkor kerülhet bele a két tojássárgája és először három evőkanál tejföl. Dolgozzuk össze a tésztát, de ne gyúrjuk sokáig. Ha túl száraznak érezzük, adjunk hozzá még egy kevés tejfölt. A cél egy lágy, jól formázható, de nem ragacsos tészta.
A kész tésztát osszuk két egyenlőtlen részre. Az egyik legyen valamivel nagyobb, ez kerül majd a tepsi aljára. Formázzunk belőlük lapos cipókat, takarjuk le, és legalább 30 percre tegyük hűtőszekrénybe. A pihentetés alatt a vaj visszahűl, a tészta pedig könnyebben nyújtható lesz. Ez sokat számít abban, hogy a pite sütés után omlós, mégis kellemesen roppanós legyen.
Az almás töltelék előkészítése
Az almákat hámozzuk meg, távolítsuk el a magházukat, majd reszeljük le nagyobb lyukú reszelőn. Locsoljuk meg fél citrom levével, hogy ne barnuljon meg gyorsan, majd hagyjuk állni 15–20 percig.
Ezután két kézzel, kisebb adagokban nyomkodjuk ki belőle a felesleges levet. Nem kell teljesen szárazra facsarni, mert az alma természetes nedvessége adja a töltelék szaftosságát. Viszont ha túl sok lé marad benne, a tészta nehezebben sül át.
A kinyomkodott almát keverjük össze a cukorral, a vaníliás cukorral, a fahéjjal és ízlés szerint egy egészen kevés őrölt szegfűszeggel. A mazsolát is most adhatjuk hozzá. Ha az alma még mindig nagyon nedvesnek tűnik, keverjünk bele két-három evőkanál búzadarát. Ez sütés közben felszívja a levet, de nem lesz tőle száraz vagy lisztes a töltelék.
A zsemlemorzsát vagy a darált diót ne az almába keverjük, hanem majd az alsó tésztalapra szórjuk. Ez egy egyszerű, de hasznos réteg: megvédi a tészta alját a túl sok nedvességtől. Darált dióval különösen finom, kissé ünnepibb ízt kap a pite.
Kemencés almás pite összeállítása
Kenjünk ki vékonyan egy nagyobb tepsit vajjal, vagy béleljük ki sütőpapírral. A nagyobb tésztacipót lisztezett felületen nyújtsuk ki akkorára, hogy a tepsi alját és oldalait is fedje. Óvatosan helyezzük a tepsibe, majd villával szurkáljuk meg néhány helyen.
Szórjuk rá egyenletesen a zsemlemorzsát vagy a darált diót. Erre halmozzuk az ízesített almás tölteléket, majd simítsuk el. Ne nyomkodjuk le erősen, elég, ha nagyjából egyenletes réteget kapunk.
Nyújtsuk ki a kisebb tésztadarabot is, és borítsuk az alma tetejére. A széleket gondosan nyomjuk össze, a lelógó részeket vágjuk le. A tetejét villával több helyen szurkáljuk meg, hogy a sütés során keletkező gőz távozni tudjon. Ha szeretnénk, néhány apró levél- vagy rácsdíszt is készíthetünk a maradék tésztából.
Végül kenjük le felvert tojással. Ettől a pite teteje szép fényes, aranybarna színű lesz.
Kemencében sütés: a megfelelő hő a ropogós tésztához
A kemencés almás pite nem igényel olyan erős hőt, mint a kenyér vagy a pizza. A legjobb eredményhez nagyjából 180–200 Celsius-fokos, egyenletes sütőtérre van szükség. Ez az a hőmérséklet, amikor a tészta már szépen átsül, de a teteje nem barnul meg túl gyorsan.
Ha a kemencében előtte erősebb tűzzel sütöttünk, például kenyeret vagy húsokat, várjuk meg, amíg kissé visszahűl. A parazsat húzzuk félre, vagy ha a kemence kialakítása lehetővé teszi, távolítsuk el. A pitét ne közvetlenül a legforróbb kemencefenékre tegyük. Egy sütőrács, samottlap vagy egy másik, üres tepsi alátétként segíthet elkerülni, hogy az alja túl gyorsan megsüljön.
A sütési idő általában 35–45 perc. A pontos idő a kemence állapotától, a tepsi vastagságától és a töltelék nedvességétől is függ. Félidőben érdemes ránézni. Ha a kemence egyik oldala erősebben süt, óvatosan fordítsuk meg a tepsit, hogy a pite mindenhol egyformán piruljon.
A pite akkor készült el, amikor a teteje aranybarna, a széleinél pedig enyhén bugyogni kezd az almás töltelék. Ha a teteje hamar sötétedik, de az alsó tészta még nem sült át, lazán takarjuk le sütőpapírral vagy alufóliával.
Pihentetés és tálalás
A frissen kivett almás pite illata csábító, de érdemes legalább 30–40 percet várni a szeleteléssel. A tölteléknek idő kell, hogy kissé megszilárduljon. Ha azonnal vágjuk fel, az alma leve könnyebben kifolyik, és a szeletek kevésbé lesznek szépek.
Langyosan a legfinomabb, vékonyan meghintve porcukorral. Kínálhatunk mellé vaníliafagylaltot, enyhén felvert tejszínt vagy házi vaníliasodót is, de önmagában is tökéletes uzsonna egy bögre tea vagy kávé mellé.
A maradék pite másnap is finom. Hűvös helyen, letakarva tároljuk, és fogyasztás előtt néhány percre visszatehetjük a még langyos kemencébe. Így a tészta ismét kellemesen ropogós lesz, az almás töltelék pedig átmelegszik.
A tartalom készítése során mesterséges intelligenciát is alkalmaztunk szöveges és képi elemekhez egyaránt. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, és esetenként pontatlanok lehetnek.
